Magyar és nemzetközi ajánlások
alapján a csecsemők táplálásának optimális módja a hat hónapos korig tartó
kizárólagos és igény szerinti szoptatás, amely a hat hónapos korban megkezdett
hozzátáplálás mellett célszerű, ha folytatódik a gyermek egy-két éves koráig,
vagy azon túl is, amíg anya és gyermeke is igényli. Gyakori tévhit, hogy
szoptatni csak akarni kell, menni fog az magától, hiszen ösztönös viselkedés.
Sajnos nem az. Nem elég, ha az anya szeretné szoptatni a babáját, ha nem kap
megfelelő információkat és kellő támogatást, nagyobb eséllyel nem sikerül
megvalósítani szoptatási céljait.
Régen, amikor még úgy nőtt fel
egy kislány, hogy látott maga körül szoptató anyát, kevésbé volt szükség külső
segítségre, hiszen a család nőtagjai támogatták egymást. Ma, amikor egy család a nagyszülőktől távol
él, egy nő akkor lát csecsemőt szopni, amikor a sajátja megszületik, szükség
van szakember támogatására. De ki tud segíteni? Sajnos sem a szakdolgozók, sem
az orvosok képzésében nem fektetnek kellő hangsúlyt a szoptatás támogatására, a
helyes információk oktatására, a nehézségek megoldásának megtanítására. A
szülészeteken sokszor nem jut arra idő, hogy hosszasan ott üljön a nővér a
friss anyuka mellett és többször végignézze, hogy hatékonyan szopik-e a baba?
Magyarországon 1999 óta kevesebb,
mint 100 szakember nyerte el a nemzetközi vizsgabizottság előtt tett laktációs
szaktanácsadó minősítést (IBCLC).
„A laktációs szaktanácsadó (IBCLC)
olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges
igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri illetve segít megoldani a
szoptatással kapcsolatos problémákat. Az IBCLC nem helyettesíti a védőnőt,
csecsemős nővért vagy a gyermekorvost, sokkal inkább együtt dolgozik velük,
munkájával kiegészíti az ő munkájukat. A világ számos országában találunk
szoptatási tanácsadókat az egészségügyben: kórházakban, klinikákon és magán
praxisban egyaránt. Eredeti végzettségüket tekintve orvosokat, nővéreket,
védőnőket, szülésznőket, pszichológusokat, egészségnevelőket, szociális
munkásokat és egyéb segítő-foglalkozásúakat találunk köztük. Nyugaton az
egészségügyi intézmények szívesen alkalmazzák az IBCLC oklevéllel rendelkező
szoptatási szakembereket, így ők előnyt élveznek azokkal szemben, akik mögött
nem áll a tekintélyes vizsgabizottság ajánlása.
Az IBCLC végzettség nemzetközi
viszonylatban is a legmagasabb szintű képesítésnek számít a humán laktáció
területén. A bizonyítványt ötévente kell megújítani, így a tudás szinten
tartása, a legújabb kutatási eredmények ismerete, a folyamatos továbbképzés
elengedhetetlen része a laktációs szaktanácsadói munkának.
Sajnos vannak „önjelölt”
szoptatási tanácsadók is, akik könyveikben, internetes fórumokon vagy egyéb
módon tanácsokat osztogatnak, általában megalapozott tudás nélkül. Az ő
tevékenységük több szempontból is káros. Egyrészt csecsemők egészségével,
életével játszanak, amikor nem megalapozott tudás birtokában tesznek
javaslatokat, másrészt könnyen összekeverik őket a valódi szoptatási
tanácsadókkal, így tevékenységük rossz fényt vet a szakmára.”
(Rózsa Ibolya: Szoptatás, tények
és tévhitek)
Mikor forduljon laktációs
szaktanácsadóhoz?
- ha úgy érzi, nem elegendő a tej a babája számára
- ha sebes a melle vagy/és fáj a szoptatás
- ha csomót érez a mellében, mely a szoptatás után sem múlik el
- mellgyulladás esetén
- mell túltelítődés esetén
- ha gyógyszert kell szednie, és nem tudja, szoptathat-e vele
- ha beteg és azt javasolják, a gyógyszer/betegség mellett ne szoptasson
- ha koraszülött vagy beteg babáját szeretné szoptatni
- ha nem megfelelő a baba súlygyarapodása
- ha egymásnak ellentmondó információkat kap, és szeretne rajtuk kiigazodni
- ha el szeretné választani a babáját, de nem tudja, hogyan tegye
- ha nem szeretne szoptatni, de anyatejet adna a babájának
- ha örökbefogadott babáját szeretné szoptatni
A www.ibclc.hu
honlapon talál a lakóhelyéhez közel dolgozó laktációs szaktanácsadót, illetve
Budapesten és több vidéki városban is fordulhat már szoptatási ambulancián
dolgozó laktációs szaktanácsadóhoz.
